A vénás thromoembolia kezelésének fontos része az orális alvadásgátló kezelés. Amennyiben a háttérben nem tranziens kockázati tényező áll és vérzés szempontjából a beteget kis kockázatúnak tartják, megfontolandó a 6 hónapon túli antikoaguláns terápia. A kimenetelek szempontjából alapvetően fontos a betegek perzisztenciája. Jelen tanulmány szerzői azt találták, hogy az apixabannal kezelt betegek csoportjában 12 hónap elteltével nagyobb volt a gyógyszerszedés mellett következetesen kitartó betegek aránya, mint warfarinkezelés kapcsán.
A Medical Online júliusi számában összefoglaltuk, a laboratóriumi munka során fellépő hibákat és azok költségvonzatait. A téma jelentősége indokolja, hogy az augusztusi számban visszatérjünk erre a tematikára. Mivel az összes preanalitikai hibák mintegy 60-85 %-káért a hemolízisre felelős ebben a számban részletesen bemutatjuk a hemolízis következményeit, okait és a megelőzés módjait.
A világon először teljes műszívet ültetetett be egy szívátültetésre szakosodott francia kutatócsoport egy végső stádiumban lévő, szívelégtelenségben szenvedő betegnek.
Az INR önellenőrzése jobb véralvadási kontrollt eredményez és minimálisra csökkenti azt a „kockázati periódust”, amikor az INR-értékek kívül esnek a terápiás tartományon, azaz azt az időszakot, amikor a legnagyobb eséllyel kell számítani vérzés vagy thromboembolia előfordulására.
Az antikoagulált betegek anesztéziája 1. évf. 1. szám
Medical Online >> trombózis
2013-01-02
Az aneszteziológus számára komoly feladatot jelent a tartósan antikoagulált beteg perioperatív ellátása, ami csak az Egyesült Államokban évente 250.000 beteget érint. Az ideális perioperatív alvadásgátló stratégia megválasztásában a két ellentétes kívánalom (alvadásgátlás/hemosztázis) gondos mérlegelése mellett a lehetséges szövődmények (vérzés/tromboembólia) klinikai súlyosságát is számításba kell venni.
A trombin és a Xa-faktor gátlóival kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről számol be a Journal of Thrombosis and Haemostasis-ban Kenneth A. Bauer. Cikkünkben összefoglaljuk a tanulmány legfontosabb megállapításait.
„Mérlegen a gyógyító eljárások – Jobb kutatással a jobb egészségügyi ellátásért” címmel jelent meg négy szerző munkája – három közülük orvos, egy pedig páciens. Könyvükben azt vallják, hogy az orvostudomány eredményei csodálatosak, azonban sokat javíthatunk módszerein.
A szövetépítés rohamosan fejlődő tudománya beláthatatlan lehetőségeket nyitott meg a rekonstrukciós sebészet (plasztikai és égéssebészet, ortopédia, traumatológia stb.) előtt. A szövetépítéssel készített szívbillentyű újabb példája ennek a törekvésnek. A műbillentyűk fejlesztésével és klinikai alkalmazásával foglalkozók azonban jól tudják, hogy jelentéktelennek tűnő módosítások is befolyásolhatják a mechanikus és biológiai „szelepek” viselkedését és élettartamát. Ma még lehetetlen megjósolni, hogy az új technológiával készült – és a hírek szerint már emberbe is beültetett – újdonság beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?